2010. szeptember 28., kedd

Elnézést ,hogy egy jópár ideje nem írok !!
Csak ,hát ugye most ,hogy elkezdödöt a Suli ,meg egyebek ( Meg ,hát nekem a sport ,meg a versenyek =/)
Max hétvégén írhatnék , De akkor szeretnék piheni meg lazítani =) hanem csúszik be verseny :(.
De nem baj szeretem azt amit sportolok és ,jó is ,hát már 2éve csinálom ,de szeretem (Egyébként Judozom xD.)

2010. augusztus 31., kedd

Vihar van..

  
Vihar van. Kedvem a megszokottnál lehangoltabb. Jól tudom minek, kinek a hatására következett ez be. Hiú  remények fűznek hozzá, míg ő távoli szálakon irányít. Meggondolatlanul. Komolytalanul.
Furcsa dolog tud ez lenni, hogy egy „ismeretlen” személy ilyen hatást gyakorolhat rám.
hiú ábrándokat táplálálok iránta.
Most két érzés kerekedik felül rajtam. Az idegesség annak is a méreg formája. Nevezzük inkább, dühnek.
Legszívesebben törnék-zúznék. Undorítónak találom az emberiséget jelen pillanatban. Olyan sokszor megfogadtam, hogy nem állok le azokkal társalogni akik annyiszor okoztak már fájdalmat vagy csalódást  vagy pusztán csak rosszalló szavaik irányultak felém.
Mindig, de mindig képesek megbántani. Miközben közli velem , hogy lekezelő vagyok a semmire. Ilyenkor mi a helyes?
-bocsánat-
legyek diplomatikus és elnéző, kérjek én elnézést. Lehet nem is én vagyok a lenéző, lekezelő, -bunkó- hanem éppen ő csak már észre sem veszi. Sajnálom hát. Ők sosem fogják megtudni mi az, hogy  szenvedni valamiért vagy valakiért. Nekik ez mind természetes lesz. Mindig ott lesz valaki mögöttük aki támogatja. Mégis mi lesz akkor az a valaki, jelenpillanatban gondolok én itt a nemzőapára és szülőanyára. Ha ők már nem lesznek a drága gyermekük mögött.
-hoppá- elillan a támogatás. Arra ébrednek ezek a drága gyermekek, hogy volt nincs. Semmittevően áll a nagyvilágban és várja „mi lesz most” ?
képtelen lesz megküzdeni a problémáival. Mert eddig a pillanatig mindig ott volt neki „anyu és apu” aki önzetlenül a bajba ment érte.
Ezek a  férfiak és nők lassan elvesznek a nagyvilágban .Feledésbe merülnek, hiába voltak ártatlan gyermekkorukban az –iskola vagányai-
A fiúk,-lányok vágyálma. 

2010. augusztus 30., hétfő

OSG ♥

Na hát..
Sziasztok !!
Hát  azért nem írtam nagyon ,mert nyaralni voltam.
De most már itthon vagyok.. :)

Mire haza jöttem a legjobb barátnőmell lehettem aki nagyon sokat jelent nekem :) !!
1 nap vele-1 hét nélküle ( De nagyon nehezen kibírtam ).
Jó volt az a 1hét kikapcsolódni de Enjoy nélkül rossz.
Utána meg Rögtön Enjoyal OSG :)
Nagyon jó volt megünnepeltük ,hogy itthon vagyok és ,hogy ujjra 2-en bulizunk :D..
Hát Hősök nagyon jó volt és a többi koncert is de az volt a legjobb ,hogy Enjoyal lehettem..


Na hát röviden ennyi :) 
puszi♥ 
heey^^   

2010. augusztus 18., szerda

-Lelketlen mezőn-

-Lelketlen mezőn-                                 

Feketedik már, az idő is későre jár.
Magamba mélyedek,
Látom a legbelső énemet.

Hanyatt fekszem a képzeletem mezején.
Várom a soha el nem jövőt.
Lehullott egy csillag.

Kívánom a lehetetlent.
S megint csak felszisszenek.
Lehetetlenül hiába
Bezártak a tömlöc, legárnyaltabb aljába.

Csordogál a patak, látom cellám ablakából.
Szívemet egy görcs mardossa,
Előre dőlők és arccal belezuhanok.
Lefordult testtel követem a folyamot.

Élettelen önmagamat, a Sztüx veti partra,
Mint a szervezet a tüskét,
Rám nincs többé szükség.

Otthonomban valaha, idegen voltam.
Mostanra már ennyi se vagyok.
Egy lelketlen talált otthonra bennem.
A dermesztő mélységbe gubbasztó, gyermek
Lettem. 

2010. augusztus 12., csütörtök

Enjoy^^ B-313 ♥

" Túl a csenden, túl a havon,
Túl vagyok sok gondon, zajon.
Fáj ,hogy nekem mi véresen komoly,
Neked csupán játék volt.
Belefáradtam a bújócskába,
Csókod után át sóvárgót éjszakába
Belefáradtam ,hogy hiába futok,
Belefáradtam ,hogy elbújni sem tudok !

Most és utoljára mondom ,hát neked,
Szeretlek ! Ég veled !
Add ,hogy e szavak
Semmibe ne akadjanak !
Add ,hogy boldog legyek nélküled,
S bátran mondhassam : Ég Veled ! "

Tombol a hold

" Tombol a hold, viaskodom, de nem
a gőgösöké, amit éjszaka
csapzott lapokra írok, sem pedig
a felszálló halottaké, kiket
madárraj és zsolozsma rejt el;
csak a szeretőké, kik hunyt szemekkel
minden korok bánatát ölelik,
akiknek fizetségére nem teli,
nem is látnak, övék művészetem. "